TOP500 – A bajnokok tartják a helyüket

Megjelent a szuperszámítógépeket rangsoroló TOP500 lista legújabb, immár 58. kiadása, de nem történtek nagy változások az élbolyban. Továbbra is a 2020 júniusában debütáló Fugaku (RIKEN Center for Computational Science, Kobe) áll az élen, 442 petaflops teljesítménnyel, a Summit (148,8 petaflops, Oak Ridge National Laboratory, Tennessee, USA) a második, és a Sierra (94,6 petaflops, Lawrence Livermore National Laboratory, California, USA) a harmadik.

Várakozások és realitások

Annak ellenére, hogy korábban mindenki 2021-re prognosztizálta az exascale tartomány elérését – az Argonne National Laboratory (Chicago, USA) számára épülő Aurora is ígéret maradt – ez nem történt meg. Okkal feltételezhető, hogy a világszerte tapasztalható félvezetőhiány és gyártási, logisztikai nehézségek miatt lassultak le a fejlesztések, noha az ezt okozó koronavírus-járvány elleni küzdelemben is fontos szerepet kaptak a szuperszámítógépek. Érkeztek ugyan bombasztikus bejelentések Kínából exaflopsot meghaladó teljesítményekkel, de HPL mérési eredmények a TOP500.org szerkesztőihez nem jutottak el. Azt csak találgatni lehet, hogy ennek mi az oka, lehet, hogy például meg akarják várni, amíg az USA bejelenti valamelyik exascale teljesítményű gépét, hogy rögtön rálicitáljanak . De arra is volt már példa, hogy bár a TOP500.org 64 bites petaflops-ot mér, csak 16 bittel számolva harangoztak be lenyűgözően nagy teljesítményt. Mindenesetre a kínaiaknak van okuk a büszkeségre, hiszen a negyedik helyen, a Sunway TaihuLight áll (93 petaflops, National Supercomputing Center, Wuxi China), ráadásul országonkénti bontásban még listavezetők.

Változások és újdonságok

Az a tény, hogy az első tízben csak egy új szereplő van – a Microsoft Azure által épített Voyager-EUS2 a tizedik helyre fért fel a maga 30 petaflops-os teljesítményével – nem jelenti egyúttal azt, hogy az elmúlt fél évben ne történtek volna nagy és előremutató változások. A továbbra is az 5. helyen álló Perlmutter teljesítménye például 70,9 petaflopsra nőtt. A 11. és a 12. helyet két új szereplő, az SSC 21 (25,2 petaflops, Dél-Korea) és a Polaris (23,8 petaflops, USA) foglalta el, valamint egyszerre négy új orosz rendszer jelent meg a listán – a 19., a 36., a 40. és a 43. helyen – tehát a fejlődés töretlen. Ezt bizonyítja az is, hogy a listára való felkerüléshez szükséges minimális teljesítmény már 1,65 petaflops volt, szemben a hat hónappal ezelőtti 1,51 petaflops-szal. A legjobb 100 közé való bejutáshoz pedig most legalább 4,85 petaflops-ra volt szükség, szemben az előző lista 4,13 petaflops-ával. Figyelemre méltó az is, hogy a lista utolsó, 500. helyét elfoglaló szuperszámítógép (NA1, 1,65 petaflops, Hollandia) fél évvel ezelőtt még a 433. helyen állt.

Klímatudatos versenyzők

A környezetvédelem előtérbe kerülésével egyre nagyobb hangsúlyt kap a szuperszámítógépek energiahatékonysága. Az óriási teljesítmény rengeteg, több ezer háztartásnak elegendő energiát igényel, ezért a fogyasztás csökkentése, a szuperszámítástechnika zöldítése elvárássá vált. Ez hívta életre a GREEN500 listát, ahol harmadszor végzett az élen a Preferred Networks MN-3 Japánból, most már 39,38 gigaflops/watt teljesítménnyel – ez mindössze fél évvel ezelőtt 29,7 gigaflops/watt volt (a TOP500-as listán a 337. helyről a 302.-re ugrott előre). A második helyen álló dél-koreai SSC-21 33,98 gigaflops/wattot ért el (TOP500 291.), a zöld dobogó harmadik fokára feljutó amerikai Tethys pedig 31,5 gigaflops/wattot (TOP500 295.). Figyelemre méltó a negyedik helyezett, az angliai Wilkes-3, mert a 30,8 gigaflops/watt energiahatékonyság mellett a TOP500 listán a 100. helyről visszaesett a 281.-re, ami kifejezetten dinamikus fejlődésről árulkodik.

Európa eredményei

A TOP500 lista szuperszámítógépeinek közel kétharmada kínai (186 rendszerről 173-ra csökkent) vagy amerikai (123 gépről 150-re nőtt), ezért a kontinens szuperszámítógépeinek teljesítményét ennek fényében kell értékelni. A nyolcadik helyen álló német JUWELS Booster Module 44,1, az utána következő, nemes egyszerűséggel csak HPC5-nek nevezett olasz gép 35,5 petaflops teljesítménnyel került be a legjobb tízbe. A GREEN500 listán még ennél is szebb eredményeket produkáltak az európai versenyzők; a már említett angliai Wilkes-3 a negyedik, a holland Snellius Phase 1 a hatodik (TOP500 403.), a cseh Karolina a nyolcadik (TOP500 71.) és a kilencedik helyet is európai gép, a luxemburgi MeluXina (TOP500 45.) birtokolja. A vén kontinens fejlesztéseiben nagy szerepet játszik az EuroHPC Közös Vállalás, a szlovéniai Vega, a luxemburgi MeluXina és a cseh Karolina után újabb sikert ért el; a bolgár Discoverer 4,5 petaflops teljesítménnyel a lista 91. helyén debütált.

Magyar megújulás

Már több mint két évtizede, hogy beüzemelték az első magyar szuperszámítógépet, így joggal merülhet fel a kérdés, hogy hazánk hol áll a TOP500-as listán. Ez attól függ, hogy a 4-5 évente feltétlenül esedékessé váló aktuális fejlesztési ciklus melyik szakaszában járunk, nem véletlenül frissítik évente kétszer is, júniusban és novemberben a világranglistát. A jövőre üzembe helyezendő Komondor teljesítménye várhatóan 5 petaflops lesz, ami az eddig rendelkezésre álló magyar kapacitások tízszerese. Ezzel – az aktuális és a várható eredmények tükrében – Magyarország körülbelül a 300. helyre várható a jövő nyári világranglistán, ami a mezőny ismeretében kifejezetten imponáló teljesítmény.