Felhasználói tesztre kértek fel, nagydoktori lett belőle

„Felhasználói tesztre kaptam felkérést, nagydoktori lett belőle” – úttörő kutató az első magyar szuperszámítógépen 

Dr. Ódor Géza, fizikus, tudományos tanácsadó, az Energiatudományi Kutatóközpont Komplex Rendszerek Laboratóriumának vezetője, ahol többek között olyan témákat is kutatnak, mint az evolúciós játékelmélet, a nemegyensúlyi univerzalitások, fázisátalakulások elmélete, vagy a népzenei, nyelvi és genetikai adatok számítógépes elemzése – a legelkötelezettebb magyar szuperszámítógép-felhasználók egyike. Húsz éve is azok közé tartozott, akik az elsők között tették próbára az első magyar szuperszámítógépet, ami mindennapi munkaeszköze.

Milyen előnyei vannak a szuperszámítógépnek?

Meggyőző tudományos eredményeket lehet produkálni a számításigényes tudományágakban. Kritikus rendszerekkel foglalkozom, az én szakterületemen nem lehet megoldani a problémákat analitikus közelítési technikákkal, ezért van szükség numerikus nagyteljesítményű szuperszámítógépre. A mindennapok nyelvére lefordítva, a szuperszámítógép sokkal nagyobb rendszerek sokkal pontosabb vizsgálatát teszi lehetővé, sokkal rövidebb idő alatt.

Hogyan találkozott először az első magyar szuperszámítógéppel?

Felhasználói tesztre kaptam felkérést, és örömmel vállaltam. Az volt a feladatom, hogy a lehető legjobban leterheljem a rendszert.

Voltak már szuperszámítógép-felhasználói tapasztalatai?

Igen, először 1988-ban, Liverpoolban ösztöndíjasként ismertem meg a szuperszámítógép előnyeit az egyetemen. Akkor jelentek meg az első szuperszámítógépek, és az Edinburgh-ban működő transzputeres géphez kaptam hozzáférést. Amikor posztgraduális kutatásokat folytattam az USA-ban, akkor volt szerencsém használni a Connection Machine-t ’91-92-ben, az volt a második alkalom. A harmadik a japán Fujitsu AP1000 volt 1999-től. De számos más klasztert, PC-gridet és nagy teljesítményű kísérleti gépet is használtam 2001 előtt.

Ezek szerint akkor már nem tartogatott különösebb meglepetéseket egy szuperszámítógép használata.

Nagy készülődésre nem volt szükségem, mert a korábbi sztenderd szuperszámítógépes MPI-s és C-nyelven írott programkereteket tudtam itt is használni. A már kipróbált szimulációs kódok átvihetőek voltak, úgyhogy könnyen lehetett implementálni a bevált megoldásokat.

Mi volt az első projektje a magyar szuperszámítógéppel?

Az első projekt, ahol a magyar szuperszámítógépet használtam egy multi-komponenses reakció-diffúzió modell szimulációja volt, amiben megmutattam, hogy ilyen rendszerekben mikor és hogyan tud feltűnni egy akkoriban nagyon új és izgalmas fázisátalakulási univerzalitási osztály. Innen kezdve több hasonló rendszer kutatásánál használtam ezt a gépet, ugyanabban a projektben.

Született belőle publikáció, cikk?

Az első szuperszámítógépes munkám után írtam egy cikket, aminek jó volt a fogadtatása, eddig 12 független hivatkozás van rá. A következőre már többen felkapták a fejüket, arra mostanáig 27 hivatkozás gyűlt össze. Az ezekből készült összefoglaló cikkemre, amit az igen magas impaktos Review of Modern Physics-ben publikáltam 2004-ben, eddig 628 hivatkozás van rá. Nagydoktori disszertáció és tankönyv is született belőle, ezt az ismeretanyagot jelenleg is tanítom az ELTE doktori iskolájában.

Mit tanácsolna egy potenciális szuperszámítógép felhasználónak, hogyan fogjon hozzá?

Hogy először próbálja ki kicsiben és párhuzamosítsa, mert ezek a gépek általában párhuzamos CPU-kal és GPU-kal rendelkeznek. Nézze meg, mennyire hatékony a programja, aztán skálázza fel, hogy mennyi erőforrást fog igényelni élesben. Esetleg forduljon szoftvertanácsadókhoz, akiket a KIFÜ biztosít.

Mennyiben volt más 20 éve szuperszámítógép-felhasználónak lenni?

Sokkal kevesebb volt a felhasználó, jóval több gépidőt kaptam, ami nagy lehetőségeket biztosított. Nagyon sok hasznos munkát és értékes kutatást tudtam elvégezni, így nagyon hálás vagyok, hogy a kezdetektől fogva a magyar szuperszámítógép-rendszer felhasználója lehetek.

Mit gondol, hova fog fejlődni a szuperszámítástechnika a következő 20 évben?

Azt sem tudjuk, ki fog kutatni 20 év múlva, a gépek, amiket mi emberek kiszolgálunk, vagy még mi. Olyan hihetetlenül gyors a fejlődés, hogy 20 évre előre nem merek jósolni. Csak az látható, mi lesz 1-2 éven belül, folytatódik a jelenlegi tendencia, grafikus kártyákkal gyorsítják fel a szuperszámítógépeket. De hogy utána a technológia mit ad hozzá, beláthatatlan, viszont lenyűgözően izgalmas.