TOP500 – A trónfosztás még várat magára

A top500.org 1993 óta évente két alkalommal – június végén a németországi ISC nemzetközi konferencián, novemberben pedig az Egyesült Államokban, a Supercomputingon – hirdeti ki a világ legerősebb szuperszámítógépeinek friss rangsorát. A 2021 nyarán megjelent lista élén, 2020 novemberéhez képest – meglepő módon – nincs változás.

A listavezető továbbra is a Fugaku (RIKEN Center for Computational Science, Kobe), 442 petaflops teljesítménnyel. A Japán szent hegyéről – amit mi Fuji néven ismerünk – elnevezett szuperszámítógép 2020 júniusa óta birtokolja az első helyet. Ezzel beállította az elődje, a „K” csúcstartói rekordját is, ami a 2011 júniusában megszerzett világelsőségét egy éven át tartotta.

A második helyen a Summit (Oak Ridge National Laboratory, Tennessee, USA) végzett, noha a teljesítménye csak harmada a csúcstartóénak, 148,8 petaflops. Igaz, ezzel a leggyorsabb rendszer a szuperszámítógépek szülőhazájában, az Egyesült Államokban. A dobogó harmadik fokát pedig a Sierra (Lawrence Livermore National Laboratory, California, USA) foglalja el, 94,6 petaflops teljesítményével.

A számítás

A Linpack benchmark a nemzetközileg elfogadott módszer a szuperszámítógépek sebességének mérésére. Az így mért, petaflopsban (1000000000000000, azaz 1015, azaz egy billiárd lebegőpontos művelet másodpercenként) megadott legnagyobb érték az Rmax, az Rpeak pedig a rendszer elméleti csúcsteljesítménye.

Zöldek előre

A szuperszámítógépeknek nemcsak a teljesítménye kimagasló, hanem az energiaigénye is. A legnagyobbak fogyasztása akkora, mint egy több ezer lakosú városé. A környezetvédelem előtérbe kerülésével, 2013 júniusa óta a Green500 listán energiahatékonysági szempontból is rangsorolják a szuperszámítógépeket. Ezen a listán Európából a luxemburgi MeluXina (10,52 petaflops) érte el a figyelemre méltó 4. helyezést – teljesítményét tekintve viszont „csak” a 36.

Új versenyzők a mezőnyben

A szuperszámítógépek fejlődésénél csak az elavulásuk gyorsabb, ezért már a listára való felkerülés is óriási eredmény. A csehek új büszkesége, Karolina (Ostrava, Csehország) a 69. helyen debütált 6 petaflops teljesítménnyel, ami Európán belül a 19. helyet jelenti. Persze a csúcson is várhatóak óriási változások, szinte biztos, hogy még az idén átlépünk az exascale tartományba, noha petascale kategóriájú szuperszámítógép is mindössze 2008 óta van. Az USA – és nagy valószínűséggel a világ – első exascale (1000 petaflops) teljesítményű szuperszámítógépe az Aurora lehet, amit a Chicago mellett található Argonne National Laboratory számára épít a HPE és az Intel.

Felkészül: Komondor

Az első százba bejutni hihetetlenül nagy eredmény, hiszen a mezőny második felében is rendkívül szoros a verseny. Az eddigi legjobb magyar eredményt Leó érte el 2014 novemberében, a maga 308. helyezésével. Egy évvel később, 2015 novemberében viszont már csak a 402. helyen tartották számon, így jelenleg nincs magyar szuperszámítógép a legjobban között.

De lesz! 2022-ben kezdi meg működését a KIFÜ új gépe, a Komondor, 5 petaflops teljesítménnyel. Ez több mint tízszerese a jelenlegi, összesített hazai szuperszámítógép-kapacitásnak. Ezzel az új magyar szuperszámítógép a lista 60. helyének környékén debütál majd, és jelentős szerepet fog játszani a tudomány és az innováció fejlődésében.